A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából
Enrico Carretta bemutatja Auschwitzi hegedűszó
Közreműködik:
SABRINA MODENINI
ELEONORA LATTARICO, hegedű
Egyfelvonásos monológ élő hegedűszóval Anna Lavatelli azonos című elbeszélése, Eva Maria Levy életrajza és az Auschwitzi Tábori Zenekar története alapján.
Színpadra alkalmazta és rendezte: Andrea de Manincor
Olasz nyelven, magyar felirattal
Helyek korlátozott számban. Kötelező helyfoglalás 2025. január 23-ig – iicbudapest@esteri.it
Az előadás egy történet a kegyetlenségről, és ugyanakkor a megváltásról, a veszteségről és a megmenekülésről, a pokolról és a szabadságról. Az igaz történet Anna Lavatelli elbeszélésén alapul, melyhez két másik lenyűgöző elbeszélés is ihletet adott. Egy család igaz története elevenedik meg, akik Veronából Torinóba költöztek. Az 1938-as faji törvények kihirdetése után, majd a ’43-as fegyverszünet után még mindig remélték, hogy megmenekülnek a vihar elől. A Levy család, apa, anya és két gyermek, Eva Mara és Enzo zenekedvelő, a fiatal lány, Eva Maria különösen tehetséges.Tizenhat évesen a híres francia Collin-Mézin hegedűkészítőtől származó csodálatos hegedűt kap ajándékba. A színpadi változatban részben a visszaemlékezésekből ismert események alapján, részben maga a hegedű meséli el Eva Maria és családja történetét. Egy razzia során Levyék, miközben a svájci határ közelében, Tradatéban, a Villa Truffiniben várakoznak a kivándorlás lehetőségére, a német csapatok fogságába esnek, és Milánóból, a végzetes 21-es vágányról induló halálvonatok egyikére kerülnek. Egyedül az apa, Edgardo menekül meg, akit a tradatéi állomásfőnök ment meg a biztos haláltól. Eva Maria soha nem válik meg hegedűjétől, még legalább egy évet él az auschwitzi koncentrációs táborban, elszakítva bátyjától, akit a monowitzi altáborba szállítanak, ahol a nácik gumigyárat működtetnek; édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldik. Eva annak köszönhetően marad életben, hogy a tábori zenekarban játszik, melyet G. Mahler unokahúga, Alma Rosé vezényelt. Később azonban, miután sorsa még kegyetlenebbre fordult, Eva maga vet véget életének feltehetően Auschwitzban. Bátyja, Enzo, szabadulása után csodával határos módon visszaszerezte nővére hegedűjét, ám nem sokkal később ő is hasonló véget ért. A hegedű ezután régiségkereskedésről régiségkereskedésre vándorol, míg végül a torinói gyűjtő, Carlo Alberto Carutti vásárolja meg 2014-ben. A hegedű megőrizte történetét, mely egy papírtekercs formájában lapult a hegedűtestben.
Az előadás monológ formájában mutatja be a Levy család történetét, mely, ha úgy tetszik, egy költői történet a zene iránti szenvedélyről, amelynek a szögesdrót sem állja útját, de egyben lehetőség is arra, hogy felidézzük egy egész zenekar történetét, amelynek alá kellett vetnie magát a halál és a kegyetlenség elvét valló nácik embertelen parancsainak, és amely olyan zenészekből állt, akik ebben a részben védett bizonytalanságban és pokoli létben képesek voltak megtalálni az élet egy kis szikráját.
Az előadáson hallható zenét a hegedűben talált papírtekercs ihlette, melyen egy kánon szerepelt a „Der Musik Macht Frei” mondat kíséretében, valamint olyan darabok, amelyeket valószínűleg maga Eva Maria is előadott, mint például Saint-Saëns „A hattyú” című műve.