Rendezte: Gabriele Salvatores, Guido Lazzarini, Fabio Scamoni
Egy kilencven perces film, amely a világ perifériájára sodródottgyermekekről szól, és bemutatja a labdarúgó sport beilleszkedést és
szocializálódást elősegítő szerepét, a „minden fekete-kék”-terv keretében.
A dokumentumfilmet hét országban forgatták (Bosznia, Brazília,
Kamerun, Kína, Kolumbia, Irán és Románia), és a gyermekek
mindennapjain keresztül kerülnek felszínre reményeik, érdeklődési
körük, esetenként szenvedésük. Intercampus nem egy cserkész
kezdeményezés, hanem a szocializálódási folyamatot előtérbe helyező,
új nevelési modell, amely a gyermekek számára lehetővé teszi, hogy
gyermekként élhessék az életüket a problémákkal küzdő térségekben is.
A dokumentumfilm tíz év munkájának az eredménye. Megvalósítását
Massimo Moratti, az Inter labdarúgó csapat elnöke szorgalmazta
és támogatta; kétszáz, helyben választott operatőrrel, hasonló számú
önkéntessel, tizenhét országban (többek között: Kamerun, Románia,
Irán, Libanon, Kuba és Kína) dolgoztak: gyakornoki tevékenységet
folytattak, részük volt a tervezésben vagy a különböző nehézségek
és háborúk következtében kialakult helyzetek megoldásában.